Allergiavizsgálat

1. Az allergiás reakció az a jelenség, amikor a szervezet immunrendszere a környezetében lévő és egyébként ártalmatlan anyagokat veszélyes betolakodóknak tekinti, és ez által túlzottan reagál rájuk. Ezeket az anyagokat allergéneknek hívjuk, és nagyon sokfélék lehetnek: például pollenek, állati szőrök/hámsejtek, atkák, penészgombák, rovarmérgek, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyi anyagok, latex.

2. Az allergia két lépésben alakul ki: az allergénnel való első találkozás során a szervezet érzékennyé válik, és a kiváltó tényezőre speciális IgE-ellenanyagot termel. Ezek az ellenanyagok az immunrendszer részét képező hízósejtekhez kötődnek, amelyek megtalálhatók az orrban, a szem kötőhártyáján, a torokban, a tüdőben és a bőrben. Az allergénnel történő ismételt találkozás során [amely lehet napokkal vagy akár évtizedekkel később is], az allergén és a specifikus IgE kapcsolódik egymással a hízósejt felszínén, ennek következtében pedig a sejtből gyulladást keltő kémiai vegyületek szabadulnak fel [például hisztamin, leukotriének]. Ezek a kémiai mediátorok váltják ki az allergiára jellemző tüneteket.

3. Az úgynevezett atópiás alkatú személyek, azaz akiknek genetikai hajlama van az allergiás reakciókra, fogékonyak hasonló mechanizmus alapján kialakuló különböző allergiás betegségekre: atópiás dermatitiszre (ekcémára), ételallergiára, szénanáthára és asztmára – ezt hívjuk atópiás menetelésnek.

4. Míg csecsemőkorban az ételallergiák és az atópiás dermatitisz a leggyakoribbak, addig kisgyermekkorban az asztma, serdülő- és felnőttkorban pedig a szénanátha [allergiás rhinitis] kialakulásának esélye a legnagyobb. Bármely allergiás betegség jelenléte további allergia kialakulásának rizikóját növeli, így nem ritka több allergiás megbetegedés egyidejű megléte sem. Ez nagyon egyedi, de általánosabban elmondható, hogy az életkor előrehaladtával változik az immunrendszer aktivitása, ezért jellemzően gyengülhet az allergiás tünetek intenzitása is – sőt, akár meg is szűnhetnek a panaszok.

5. A betegség fenotípusát [azaz megjelenési formáját és lefolyását] elsősorban a genetikai tényezők határozzák meg, de a már említett epigenetikai tényezők jelenléte is nagymértékben befolyásolja a tünetek intenzitását. Az, hogy milyen súlyosak lesznek az allergiás tüneteink, elsősorban a kiváltó allergének koncentrációjától, az időjárási viszonyoktól függ, de természetesen befolyásolja a több allergiás betegség egyidejű megléte, a táplálkozás és a lelkiállapot, valamint a beállított terápia hatékonysága is.

6. Keresztallergia pedig a legkülönbözőbb allergéncsoportok között jöhet létre, így: pollen és pollen, pollen és étel, étel és étel, poratka és étel, latex és étel, állati szőr és étel, illetve különböző állati szőrök között is. A leggyakrabban a száj körüli és szájüregi tünetek megjelenésével jár [viszketés, duzzanat] – ezt hívjuk orális allergia szindrómának, mely a keresztallergiák enyhe formája –, ugyanakkor jelentkezhetnek súlyosabb reakciók is, amikor egyéb légúti-, bőr-, gyomor-bélrendszeri tünetek is jelen vannak. Az allergiát kiváltó allergén kis fehérjeszakasza [epitópja] megegyezhet egy másik, akár rendszertanilag távol álló anyag epitópjával. Ennek következtében létrejöhet a keresztallergia, amelynek során nem az eredendően problémás anyag, hanem az ahhoz nagyon hasonló molekuláris szerkezetű „párja” váltja ki az allergiás tüneteket [olyan kicsi ugyanis a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet nem tud különbséget tenni közöttük, főleg, ha már érzékeny az egyik anyagra.]

7. Keresztallergia

a) Élelmiszer – élelmiszer között

Fő allergén	Keresztreakció miatti allergén
Tojás	tojástermelő állat húsa, más szárnyasok tojása, szárnyasok tolla
Tehéntej	kecske- és juhtej, marha- és borjúhús, illetve ezekből készült termékek, marhaszőr, marhabőr
Halak, tenger gyümölcsei	különböző halak, rákok, polip, tintahal, csótány, házi poratka, lisztatka

b) Pollen – növény között

Fő allergén	Keresztreakció miatti allergén
Parlagfű	görögdinnye, sárgadinnye, banán, uborka, cukkini, üröm
Fekete üröm	zeller, kapor, nyírfa, sárgarépa, paradicsom, paprika, uborka, napraforgó, méz, petrezselyem
Nyírfa	alma, földimogyoró, cseresznye, körte, őszibarack, sárgabarack, szilva, kivi, zeller, sárgarépa, mogyoró, mandula, szelídgesztenye
Fűfélék	burgonya, sárgadinnye, görögdinnye, narancs, paradicsom, mogyoró

c) Növény – növény között

Fő allergén	Keresztreakció miatti allergén
Olajos magvak	szárazhüvelyesek
Őszibarack	sárgabarack, szilva, banán
Alma	sárgarépa, burgonya, nyírpollen
Zeller	kapor, majoránna, bazsalikom, oregánó, ánizs, koriander, sárgarépa, kömény
Gabonák	szója
Babfélék	szentjánoskenyérmag, földimogyoró
Szója	szentjánoskenyérmag, földimogyoró, dió, mogyoró, szárazhüvelyesek

d) Latex – gyümölcs között

Fő allergén	Keresztreakció miatti allergén
Latex [gumigyártás alapanyaga]	gesztenye, avokádó, citrusfélék, banán, kivi, papaya

Molekuláris [komponens alapú] allergiavizsgálat

1. Míg a hagyományos módszerekkel csak a teljes fehérjék [pl.: tej, tojás, mogyoró, nyírfa] és azok szenzibilizáló [érzékennyé válás valamilyen anyaggal szemben] hatása vizsgálható, addig a komponens alapú, molekuláris allergén specifikus IgE teszt segítségével már az is pontosan kimutatható, hogy az allergén melyik összetevője áll a szenzibilizáció hátterében.

2. A módszer előnye, hogy elkülöníthetővé válik a fokozott rizikójú „high risk” és az enyhébb tüneteket okozó „low risk” allergia, valamint elkülöníthetők a keresztallergiák is. Míg az igazoltan high risk típusoknál az allergén teljes kerülése javasolt, addig a low risk csoportba sorolt allergének esetén a tiltás már nem ennyire szigorú, ez pedig lényeges könnyebbséget jelenthet az allergiás panaszoktól szenvedő páciens számára életvitelének alakítása szempontjából.

Tulajdonság	„high risk”	„low risk”
Hőre	Stabil	Labilis
Emésztésre	Stabil	Labilis
Diéta	Sem nyersen, sem sütve, sem főzve nem ehető	Sütve, főzve ehető
Reakció	Súlyos szisztémás, anafilaxia veszély	Nincs vagy lokális [helyi
Kinövés	Ritkán kinőhető	Kinőhető
Specifikus immunterápia	Érdemes	Nem érdemes

3. A vizsgálat jelentősége:

- A vizsgálat segíti a kezelőorvost abban, hogy a betegség súlyosságáról, prognózisáról részletes tájékoztatást adjon betegének. Így például ételallergia esetén:

- Eldönthetővé válik, hogy mennyire szigorú diétát kell a páciensnek betartania.

- Míg a high risk kategória esetén az allergén teljes kiiktatása indokolt az étrendből, addig a low risk csoportnál ez nem feltétlenül szükséges. Meghatározott esetekben ugyanis engedélyezett lehet az allergén sütött, vagy főzött formában történő fogyasztása.

- Az allergiás panaszokkal küzdő páciens számára alapvetően fontos, hogy tisztában legyen azzal, mely allergénekkel történő találkozás okozhat életveszélyes reakciót szervezete számára.

- Így amennyiben high risk csoportba sorolt összetevő kerül kimutatásra, a páciens szakszerű felkészítést kaphat arra vonatkozóan, hogy mi a teendő anafilaxiás reakció kialakulásakor.

- A keresztreakciók miatti pozitivitás feltárásával a fölösleges kezelések, diéták elhagyhatóvá válnak, vagy épp ellenkezőleg, diétás megszorítás bevezetésére lehet szükség. Így például bizonyos pollenek, gyümölcsök halmozott pozitivitása esetén kiválasztható a valóban tünetet okozó komponens, vagy a házipor egyes összetevőire érzékeny beteg számára kerülendővé válhat a rákfogyasztás.

- A pontosabb, célzott allergén meghatározás nagy segítséget nyújt az allergén specifikus immunterápia indikációjának megállapításában, illetve annak megtervezésében is.

Az eredmények értelmezése

Az immunrendszer működési sajátosságaiból adódóan előfordulhat, hogy a molekuláris allergia lelet negatív lesz.

Ha a komponens alapú vizsgálatra csak hosszabb diétás periódust követően kerül sor, mivel a diéta hatására lecsökkent allergén szint miatt eltűnik a keringésből az allergén specifikus IgE molekula, így a molekuláris teszt azt már nem tudja kimutatni.

Az eredmények értékelését olyan szakembernek kell végeznie, aki kellő jártassággal rendelkezik a klinikai allergológia területén.

A laboratóriumi leletet, minden esetben a szakmai szabályok szem előtt tartásával, a kórelőzménnyel és a klinikai tünetekkel együttesen szükséges értékelni, ezért a végső értelmezés és a klinikai döntéshozatal a további teendőket illetően a kezelőorvos kompetenciakörébe tartozik.